Az utolsó dal…
Dalolni szeretne egy végsőt,
először majd utoljára,
csodás búcsú trillára készül,
létének végső imájára.
Keresi szüntelen, mi éles…
s felnyársalhatja önmagát.
Nem bánja elhagyott fészkét,
hallatni szeretné szép dalát.
Haldokolva ág fölé repül,
s átlépve a kínos szenvedést,
trillázza utolsó szép dalát,
s végzi be a végső küldetést.
Ádáz ágak szüntelen sebzik,
feltépve verdeső szárnyait,
haldokolva egyre csak dalol
és beváltja dalával vágyait..
Elnémult dalától a világ…
az Isten is lám már mosolyog,
ily nagy fájdalmat bírt tűrni,
ki szívből szeretni, s dalolni így tudott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése